Tisztelt Vásárlóink!
Ez a bejegyzés azoknak szól, akik szeretik a hasukat és szeretnének jó egészségben örökké élni. /Na jó, ha nem is örökké, de legalább a dédikorig… 🙂 ).
A klímaváltozással egyre szeszélyesebbé váló időjárás, valamint az egyre agresszívabb, újabb és mégújabb kártevők komolyan veszélyeztetik a megszokott gyümölcsnövényeink termesztését. A kemikáliákat illene takarékosan használni, ha nem szeretnénk, hogy tényleg eltűnjenek a méhek és más megporzó rovarok – örökre. A szabadtéri növényvédelem (pl. fagykár és aszály ellen) lehetőségei igencsak korlátozottak. Ebből következik, hogy ezeken az utakon már messzire nem lehet eljutni. Megoldásnak maradnak az új (vagy csak nálunk ismeretlen) kultúrákra történő átállás.
Kertészetünk 2020-as fejlesztésként két ilyen kultúrához kínál növényanyagot:
– kínai datolya vagy jujuba (Ziziphus jujuba) az édesszájúaknak – Ázsiában csak 2000 éve termesztik, szóval igazán itt van az ideje, hogy a „fejlett” világ is megismerkedjen vele; és
– ötízűbogyó vagy kínai kúszómagnólia (Schisandra chinensis) azoknak, akik mindentől és mindenben IS szenvednek. A ginzeng sokaknak ismerős. Na, az ötízűbogyó ugyanebbe az adaptogén hatású gyógynövénykörbe tartozik. Mi szerényen az „örök élet gyümölcsének” nevezzük, mert a hatóanyagairól és élettani hatásairól szóló szobányi szakirodalma alapján megalapozottan tartható az egyik legnagyobb hatású növénynek.
A jó hír, hogy mindkét „újdonság” sikerrel nevelhető a magyar klímán – minimális igényeik figyelembe vételével, persze.
A kínálatunkat megfejeltük valamennyi szelídgesztenyével (Castanea sativa) is, hogy a kulináris élvezetek rajongói is tehessenek azért, hogy minden karácsonykor lehessen sült gesztenyét majszolni. 🙂
Nem csupán kínálatunkba vettük e növényeket, hanem elterjedésüket is szeretnénk segíteni, ezért akcióval is készültünk a komoly szándékú vásárlóinknak!
Faj | Méret | Kisker. ár/db (bruttó HUF) | Megjegyzés |
kínai datolya, jujuba –
Ziziphus jujuba |
20-30+ cm / 9 x 9 cm-es cserépben | n.a. | (2021 augusztusában várható újra) |
kínai kúszómagnólia, ötízűbogyó –
Schisandra chinensis |
20+ cm* / 9 x 9 cm-es cserépben
20+ cm* / 9 x 9 cm-es cserépben |
2500
3500 |
egy magonc/cserép
két magonc/cserép
2020-as saját szaporítás! |
szelídgesztenye –
Castanea satviva |
50-70 cm / 15 x 15 cm-es cserépben | 2500 | 2020-as saját szaporítás! |
*kúszónövény pálca mellett
Kedvezményes vásárláshoz:
– magánszemélyek ezzel az űrlappal regisztrálhatnak: https://demetriakert.hu/wp-content/uploads/2020/08/08_Nyilatkozat_nemker-szapor%C3%ADt%C3%B3anyag_%C5%B1rlap_blank_Demetria_v1.0.pdf
– adószámos vállalkozások pedig ezzel: https://demetriakert.hu/wp-content/uploads/2020/08/viszontelad%C3%B3i-regisztr%C3%A1ci%C3%B3_%C5%B1rlap_blank_Demetria_2020_v2.0.pdf
A regisztrációval (az űrlap kitöltése és részünkre való visszaküldése /demetriakert@gmail.com/ a Vásárló kifejezetten elfogadja Általános szerződési feltételeinket és Adatvédelmi nyilatkozat és adatkezelési tájékoztatásunkat (https://demetriakert.hu/adatvedelmi-nyilatkozat/).
Növényleírások, tudnivalók:
Kínai datolya, jujuba – Ziziphus jujuba
A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, gyümölcstermő, kis termetű, lombhullató fa. Véleményünk szerint a klímaváltozás miatt az egyik leginkább perspektivikus gyümölcsadó növény. Erre számos tulajdonsága predesztinálja:
– nem zavarja sem a kemény tél (-20 °C-tól se jön zavarba), sem a szaharai hőség (a +40 °C a felső határa a szakirodalom szerint a tűrőképességének);
– stabil eredést követően (ültetés után 2-4 évvel) a szárazsággal is jól meg tud küzdeni, sőt, a nagyon vizes/túlöntözött helyeket nem is igazán szereti;
– talajokban nem válogat, a szakirodalom szerint még a köves, sovány talajokon is megmarad és terem;
– gomba- vagy rovarkártevői (egyelőre) nincsenek (nem véletlen a megjegyzés: egy évtizeddel ezelőtt a diófának se voltak…);
– késői kihajtása védetté teszik a késő tavaszi fagykárral szemben;
– metszeni csak az elhalt/károsodott/letört ágait kell, ezen kívül – kihajtáskor – csak akkor és csak annyit, amennyi nagyon útban van esetleg;
– egylaki, azaz nem kell porzós és termős növény a termésérleléshez;
– termése finom és sokrétűen használható: frissen (almára emlékeztető állagú), aszalva (tényleg olyanná válik mint a datolya, kompótnak stb.
Elterjedésének legfőbb gátja, hogy lévén a hagyományos kínai orvoslás egyik alapvető gyógynövénye, ezért az ázsiai piac az ottani termést teljes egészében felszívja, azaz alig jut el Nyugatra, másrészt szaporítása kimondottan komoly szaktudást igényel, mert az alapfajt csak magról lehetséges jó százalékban szaporítani, a fajtákat (nagyobb termésű, kevésbé tüskés stb. változatok) pedig csak oltással lehet továbbvinni, ami 2, de inkább 3 éves munkát jelent, szintén nagyon speciális tudás- és tapasztalatigénnyel (nem véletlenül adja annyiért amennyiért egyik olyan kertész sem az oltványait, aki ilyesmihez ért és hajlandó is foglalkozni vele. Elviekben létezik a merisztémás (osztódószövetes) szaporítás technológiája, de költségigénye /laboratórium, szaktudás stb./ valószínűleg nem teszi rentábilissá, amiatt nem is jelentkezik a piacokon dömpingáruként, szemben mondjuk a klasszul dugványozható, és a magyar klímára teljesen alkalmatlan áfonyákkal…).
Nagy örömünkre szolgál, hogy kertészetünk az idei évtől az alapfajt kínálatába tudta venni!
Vásárlóinknak azt tanácsoljuk, hogy ha még idén kiültetik a tőlünk vett növényeket, akkor szalmával/lombbal/bármilyen laza, nem fülledő-rothadó szerves anyaggal takarják fel, mert sosem lehet tudni, mikor küld Putyin elvtárs egy kis szibériai farkasordító hideget februárban ajándékba (azaz a kis magcsemetét érdemesebb védeni legalább az első télen – később ez szükségtelenné válik); ha pedig nem ültetik ki, akkor fagymentes, hideg (-5 – +5 °C os helyiségben) teleltessék lombhullás után, csak arra figyelve, hogy sokáig ne álljon a csemete szárazon vagy túl vizesen (se ki ne száradjon, se ki ne rohadjon). Napos, meleg helyre, a kert vízvesztő pontjaira (azaz ahol nagy esők vagy a tavaszi hóolvadás idején nem gyűlik meg a víz) telepítsék, maximális méretével számolva növényenként egy-egy 2-3 m átmérőjű kört szabadon hagyva. Az első években gondoskodjanak egyenletes vízellátásról a stabil és gyors eredéshez (nem kell túlöntözni!), a későbbi években inkább csak a nagy aszályok idején segítsenek öntözéssel a növényeknek a bőséges(ebb) termés kinevelésében. Az első termésre a 3-5. évtől lehet számítani, onnantól akár 4-5 évtizedig is szolgálhat egy-egy fa.
Étvágygerjesztőnek somogyvámosi kiváló kertész kolléga ismertető videóját ajánljuk – nyálcsorgás garantált:


Kínai kúszómagnólia, ötízűbogyó – Schisandra chinensis
Ha van gyógynövény (nem nevezhető e ritkaság klasszikus gyümölcstermő növénynek), aminek minden kertben ott lenne a helye, az az ötízűbogyó. A hagyományos kínai orvoslás bizonyítékokkal igazolhatóan egy legfontosabb gyógynövénye (azaz valóban hat és előnyös, nem olyan, mint a ráolvasós-csítapogatós-szárítottskorpiós-orrszarvútülkös kuruzslás, mert azt meghagyjuk a kínaiaknak…). Ezek tükrében nem annyira meglepő, hogy a Távol-Keleten évezredes hagyománya van a gyűjtésének, és évszázados a termesztésének.
A növény pár fokkal bonyolultabb, mint a jujuba, de azért nem rakétatudomány…
A két legfontosabb igénye a félárnyékos fekvés (azaz a déli órákban nem sütheti a nap, öntözés mellett sem), és a jobb minőségű, középkötött talaj (azaz a homoktalajokat szerves anyaggal/komposzttal, az agyagtalajokat homokkal/perlittel/tufával kell levegősebbé, jobb szerkezetűvé tenni a sikeres neveléshez). Ilyen, un. csernozjom talajok alkotják az ország jó részén a termőtalajt, úgyhogy adottságok tekintetében jól indulunk. Nem árt ha felkészül a leendő sizandratulaj két további igényre: öntözni szükséges a növényt, a hosszú kiszáradást nem bírja/tolerálja jól, és támrendszert kell biztosítani neki, mert kúszónövény lévén akár 10 m-es hosszt is elérhet. Metszeni, piszkálni nem nagyon szükséges, csak ha tényleg nagyon muszáj, inkább arra kell gondot viselni, hogy hajtásait a megfelelő irányba tereljék.
Kétlakisága miatt bonyolultabb kicsivel, mint a jujuba. Azaz kell fiú (porzós) meg lyány (termős) egyed is a biztos terméséréshez.
Elterjedésének korlátja a jujubához hasonló: magról és dugványról is nagyon rosszul szaporodik. A mi növényeink magvetésből származnak. Emiatt MÉG nem tudjuk, hogy milyen neműek (várhatóan a 2-4. évben fog ez kiderülni). Ha addig továbbneveljük, akkor egyrészt nem lesz postázható méretű, másrészt min. öt-hatszorosára emelkedik az ára. Az pedig nem segíti a faj szélesebb körű elterjesztését, ezt azért nem olyan nehéz belátni.
Mivel ültetése a szőlőhöz hasonlóan 80-100 cm-es tőtávolságokkal történik, ezért a mi javaslatunk, hogy legalább 4-5 növényt érdemes venni, mert ennyiben már matematikai valószínűség szerint mindkét nem jelen lesz. Fagykár nem valószínű, hogy éri, mert a -30 °C-os hidegtől se lesz baja (USDA: 4. zóna), de sosem árt, ha idei kiültetés esetén, lombhullás után a jujubánál írtak szerint betakarják.
Piros bogyótermései ősszel érnek, és azért nevezik ötízűbogyónak, mert a gyümölcs húsa és héja édes-savanyú, a magja keserű és erős, az összerágott leveknek sós az utóíze. Teába, aszalva/szárítva/porítva, lekvárba-dzsembe vagy ahogy tetszik. A nyers bogyókból kb. 6 g az ajánlható napi dózis, a porított-szárítottból 1,5-3 g. Egy-egy nőnemű tő kb. 2 kg bogyót terem egy évben. A Távol-Keleten fiatal leveleit zöldségként is fogyasztják.



Mivel oldalunk nem egészségügyi-terápiás tanácsadással foglalkozik, ezért, akit a növény gyógyhatásai és felhasználása jobban érdekelnek, az az interneten biztosan talál rá forrást, így gyógyhatásainak részletezésétől ehelyütt eltekintünk.
Szelídgesztenye – Castanea sativa
A bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó faj Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, kultúrában pedig világszerte termesztik ott, ahol a klimatikus adottságok ezt lehetővé teszik. Magyarországon az Alpokalján találhatók nagyobb gesztenyések. Termését nemcsak cukrászipari alapanyagkánt lehet(ne) használni, hanem lisztté őrölve és abból pékárukat készítve a speciális táplálkozási szükségletű emberek is fogyaszthatják, mert rostban gazdag és gluténmentes, így az ilyen érzékenységgel küzdők vagy krónikus gyomorhurutban szenvedők számára is ajánlható.
Nem számít igazi ritkaságnak, mint a sizandra, de nem is hétköznapi, mint mondjuk az alma- vagy körtefák. Teljesen télálló, betegségek tekintetében a gesztenye-kéregrákot okozó gombabetegség emelendő ki, de a mi megfigyeléseink szerint ez nagyobb állományokban tud igazán károkat okozni, a szórványosan ültetett fák rezisztenciája (a birshez hasonlóan) sokkal jobb. A betegségről, felismeréséről és kezelési lehetőségeiről itt érhető el részletes, szakszerű leírás: https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/a-gesztenye-krifonektrias-keregkarosodasa-es-az-ellene-valo-vedekezes-lehetosegei/
Étrendi előnyei és kiváló mézelőnövény volta miatt a szelídgesztenye mindenképp megérdemelné a szélesebb körű ültetést.
E fafaj sikeres termesztéséhez elsősorban a talajigényét (magas humusztartalmú, középkötött) és vízigényét (a szárazságot rosszul tűri) kell figyelembe venni. A szelídgesztenye számára szükséges talaj „savasságának” vagy „savanyúságának” mítoszát számos, az alföldi, meszes talajokon is kiváló egészségnek örvendő, erős fa cáfolja. Ennek ellenére persze lehet egyes tápanyag-utánpótlási trükkökkel segíteni a növények egészségének megőrzését, erőteljesebb fejlődését. Ezen ismereteket vásárlóink számára mindig átadjuk!
