Az utóbbi két évtized legnagyobb/legjelentősebb, kertkultúrát érintő felfedezése lehet ez a fafaj… legalábbis a nyugati világban, mivel származási helyén, a Távol-Keleten régóta ismert és hasznosított is.
Nemzetségének egyetlen tagja, rendszertani besorolása nem egyértelmű, mert míg korábban a ramoncsifélék (Flacourtiaceae) közé, ma már a fűzfafélékhez (Salicaceae) sorolják.
Közepes termetű (↔: 10 m x ↕ : 15 m), lombhullató, kétlaki fafaj. Azaz a homoktövishez (Hippophaë), a kínai kúszómagnóliához (Schisandra) vagy akár a páfrányfenyőhöz (Ginkgo) hasonlóan külön egyedeken fejlődnek a csak hím- és csak nőivarú virágok. Levelei szív alakúak, fonákjuk ezüstös (ez különösen teliholdas nyári estéken feltűnő a holdfényben), levélnyelük látványos piros. Ősszel nem színeződnek, csak a legutolsó napokon egy kissé sárgásra, majd az első fagyokkal a lombozat 90-95%-a egy hullámban lehullik (ebből a szempontból is rendkívül praktikus). Kérge sima, szürke, csak az idős egyedeken alakul át valamennyire táblázottan hasadozottá. Laza ágrendszere kúp alakú koronát alkot. Amitől azonban igazi kaland (lehet), hogy amellett, hogy a hímivarú egyedek virágzatai is enyhén illatosak, a nőivarúak hatalmas fürtökben hozzák viaszos, pirosra érő bogyóterméseiket (ezekről később a 4. pontban részletesebben is lesz szó). A fürtök hónapokig a kopasz fákon maradnak, amitől egészen lenyűgöző díszei lehetnek egy-egy kertnek (lásd: https://www.google.com/search?q=idesia+polycarpa&rlz=1C1PRFC_enHU621HU621&sxsrf=ALeKk001crz2H0qCi8fHqpIAGzgYkfd-TQ:1601198006408&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjl7Yuz_4jsAhUtiYsKHXfpAXUQ_AUoAXoECBgQAw&biw=1366&bih=667#imgrc=BPgwVhsh26r1JM&imgdii=3HRQEJLUG3gEyM). Külön érdekessége, hogy a szakirodalom szerint a nőivarú egyedek porzófa jelenléte nélkül is képesek termést kötni (partenokarpia). Ezek alapján nem véletlen, hogy Kínában ültetvényeken nevelik (legalábbis ékes kínai írásjelekkel körbedíszített képeket már lehet találni az ’Idesia plantation’ keresőkifejezéssel). Hja, kérem, kínai barátaink már kapcsoltak…
- Mennyire tűrőképes az adott fafaj?
Teljesen télálló, a hőmérsékleti extremitásokat is jól viseli. Személyes tapasztalatunk eddig csak középkötött talajon való nevelésével van, de a nagyon levegőtlen/kompakt agyagtalajok kivételével valószínűleg mindenhol helyt tud majd állni, ha a számára szükséges vízmennyiséget megkapja. Különösen fiatalon, az első néhány évben, azaz a stabil eredésig fontos az öntözése, mert a szárazságot ilyenkor még kimondottan nehezen viseli.
- Vannak-e speciális környezeti igényei, esetleg alkalmas-e speciális termőhelyekre?
Az említett öntözésigényen túl (manapság már a barack- és almafákat, sőt még hellyel-közzel a diót is öntözni kell a jó terméshez, szóval ez annyira nem nagy követelmény…) nincs igazán speciális környezeti igénye. Sőt. Magas kalciumigénye miatt a meszes magyarországi talajokon tökéletes otthonra lelhet.
- Milyen a biomassza-produkciós rátája?
Megfelelő gondozás mellett kimondottan gyors növekedésű, néhány év alatt már megmutatja a benne rejlő potenciált. Nagy lombtömegével kiváló alanya a komposztképzésnek is. Fájának minőségéről még nincs információ, ami azért nem meglepő, mert a nyugati világ botanikus kertjei is most kezdik felfedezni maguknak, a csak kínai, ill. egyéb ázsiai nyelveken elérhető információk átjutása a nyelvi barriereken pedig el szokott tartani egy darabig… L
- Vannak-e az ültetésének egyéb járulékos hasznai?
Nem is akármilyen. Noha a bogyók kulináris szempontból nem élvezhetők (nem toxikus egyik részük sem, szimplán csak nem ízletesek), ugyanakkor egészen profitábilis hasznosíthatósággal kecsegtetnek a termések (magok ill. a bogyók húsa és héja) analitikai vizsgálatának az utóbbi években közölt eredményei. E vizsgálatok kiderítették, hogy a bogyókból préselt olajban a linolsav aránya 60%(!!!) és afölötti. A linolsav, egy omega-6 esszenciális zsírsav, az emberi egészséghez is nélkülözhetetlen vegyület, ami épp attól esszenciális, hogy szervezetünk saját maga nem tudja előállítani. Biokémiai anyagcsereutak sokaságában alapvetőek az esszenciális zsírsavak, és akit ez közelebbről érdekel, bármelyik orvosi/gyógyszerészi biokémia tankönyvben kedvére elmélyülhet a részletekben. A gazdasági hasznosítás perspektíváját a faj potenciális linolsavforrás-jellege adja, amit az étrendkiegészítő- és funkcionálisélelmiszer-ipar minden mennyiségben képes felszívni. Ezen túlmenően biodízel előállításra is felhasználható a bogyókból sajtol olaj (az már technikai kérdés, hogy a linolsav tisztítása után visszamaradó olajat mire használják). Egy-egy fa várhatóan jelentős mennyiségű termést tud hozni, aminek a betakarítása sem jelenthet nagy macerát, mert a fürtök egyben levághatók. A szakirodalom szerint az alakító, formázó metszésre (pl. hogy ne felfelé, hanem inkább oldalirányba fejlődjön, könnyebbé téve a szüretet) amúgy is a termésérést követően kell sort keríteni.
Akit a pontos tudományos kutatási eredmények érdekelnek, az alábbi linkeken (legalább a közlemények összefoglalóit) angol nyelven megtalálhatja:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4896211/
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S092666901831046X
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31499273/
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0926669008002343
Hogy is tartja a mondás? „Bátraké a szerencse!”
- Van-e inváziós potenciálja az adott fafajnak?
Nincs. Eddigi tapasztalataink alapján nagyon-nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy emberi közreműködés nélkül képes legyen magról önállóan szaporodni.
- Milyen a kártevőterheltsége?
Hét-nyolc évnyi konténeres nevelés tapasztalatai alapján nem jellemző, hogy bármely rovar- vagy gombakártevő jelentősen károsítani tudná. Nagyon esős, fülledt május-júniusi időszakokban felütheti a fejét a levelek rozsdafoltosságát okozó fillosztikta (Phyllosticta), de a császárfához (Paulownia) hasonlóan az időjárás szárazabbra fordulásával az állapot spontán megszűnik (a növény elrúgja a fertőzött leveleket), illetve a szabad forgalmú gombaölőszerekkel teljes mértékben kezelhető is.
Eladásra kínált állományunk magvetéssel szaporított növényekből áll, amelyekről még nem lehet tudni, hogy milyen neműek. Ritkasága és fentebb részletezett gazdasági pontenciálja tükrében e szempont miatt kínáljuk növényeinket az alábbi nagyon kedvező árakon. Aki meglátja benne a gazdasági lehetőséget és több növény ültetésével szert tesz a legelső termő állományokra, az kvázi behozhatatlan előnyre számíthat a később eszmélőkkel szemben. Közhely, de igaz: a tudás (= tapasztalat) hatalom (Scientia potentia est).
Kínálatunk – méretek és árak:
80 – 100 cm / 3 l-es konténerben = 5600 Ft
100 – 150 cm / 5 l-es konténerben = 7000 Ft
140 – 170 cm / 7,5 l-es konténerben = 10500 Ft
170 – 200 cm / 7,5 l-es konténerben = 17500 Ft
220+ cm / 15 l-es konténerben = 31500 Ft
Nagykereskedőket, továbbneveléssel is foglalkozó kertészeti árudákat és állománytelepítésben (nem kereskedelmi célú felhasználás) gondolkodó magánszemélyeket a kisebb konténeres növényekkel tudjuk kiszolgálni, nagy méretű növényekből a készletünk korlátos.