Klímafa #01: Atlaszcédrus – Cedrus atlantica, ill. kéklombú atlaszcédrus – C. atlantica ‘Glauca’
atlaszcédrus – Cedrus atlanticaAz atlaszcédrus a fenyőfélék közé tartozó, eredetileg Észak-Afrikában honos hosszú életű és nagyon értékes fafaj. Az újabb rendszerezők a himalájai cédrus (Cedrus deodara) kivételével minden cédrusváltozatot a libanoni cédrus alfajának tekintenek (C. libani subsp. atlantica); de ez inkább egy elméleti polémia. Aminek gyakorlati jelentősége van, hogy e fák lenyűgöző szépségükön túl a magyarországi klimatikus viszonyokon óriási gazdasági potenciált hordoznak. Szélesebb körű elterjedésüknek két tényező szab(hat) gátat:
– magoncként a faj rendkívül érzékeny*, élete első hónapjaiban extrém munkaigényes;
– kiskertekbe nem alkalmas, mert már két évtized alatt is bőven kinőheti a rendelkezésére álló teret /kiskertek díszítésére az oszlopos változatok ajánlhatók!/
kék atlaszcédrus – Cedrus atlantica ‘Glauca’
Az atlaszcédrus, mint klímafa értékelése:
- Mennyire tűrőképes az adott fafaj?
Az éghajlati szélsőségeket kimondottan jól tűrő (stabilan megeredt csemetékről beszélünk, amik az ültetés utáni pár évben a kellő gondozást megkapják) fafaj, ami az egyre forróbbá váló alföldi régiók fásítására jól használható, erről számos, nálunk sokkal képzettebb és tapasztaltabb erdészember értekezett már, pl. itt: http://ngt-erdeszet.emk.nyme.hu/index2.htm
- Vannak-e speciális környezeti igényei, esetleg alkalmas-e speciális termőhelyekre?
A száraz, napos, meleg fekvésű területeken érzi igazán jól magát – ilyenből azért Magyarországon akad egy kevés… Fagykárt a tényleg vizes/túlöntözött helyeken szenvedhet, ha a hajtásai nem tudnak beérni a fagyos időszak előtt. Talajban sem válogat; egyaránt szépen fejlődik a szögedi agyagon és a gödöllői homokon is, de évszázados franciaországi erdészeti tapasztalatok alapján a köves talajú területeken is sikerrel telepíthető a megfelelő fekvésben. Érdemes szem előtt tartani mediterrán (azaz téli esős) származását, ami azt jelenti, hogy a telepítés utáni években a száraz teleken kell rá jobban odafigyelni, mert a napsütéses mínuszok a csapadékhiánnyal kombinálva lehetnek az egyetlen, valódi okai a telepítés sikertelenségének (ti. a fák a tűleveleiken ilyenkor is párologtatnak, de a száraz talajból nem tudják pótolni az elpárologtatott vizet, így – bármennyire is tűnik paradoxnak – gyakorlatilag a tél közepén szomjanhalnak).
- Milyen a biomassza-produkciós rátája?
Élete első 10-15 évében a lassú, utána is inkább csak közepes fejlődési erélyű faj. Nem véletlen, hogy az erdészeti/faanyagprodukciós célú telepítéseket 50-100 éves vágásfordulókkal tervezik. Erre a fajra kimondottan igaz, hogy az unokáinak ülteti az ember J Növekedése, azaz biomassza-produkciója valamelyest gyorsítható a szárazabb időszakokban történő öntözésével, illetve szerves- és műrágyázással (különösen az extrém sovány homoktalajokon van ennek jelentősége), de nem érdemes túlzásokba esni, cédrusból nem lesz császárfa (per analogiam „a vér nem válik vízzé”…).
- Vannak-e az ültetésének egyéb járulékos hasznai?
De még mennyi. A cédrusfák faanyagprodukciója /hja, kérem, aza a bizonyos 50-100 éves vágásforduló…/ mondhatni mellékes szempont lehet az egyéb célú gazdasági művelés mellett. Persze a milliós-tízmilliós értéket képviselő fűrészáru sem egy utolsó szempont, de azt meg is kell érni, kedves unokák…
Ami gyakorlatiasabb, hogy a fák minden részéből, így a tűlevelekből és az ágak fás részeiből is kiváló minőségű, és széles körben keresett illólaj állítható elő. Azaz sűrűbb telepítéssel, intenzívebb műveléssel ez a termékelőállítás már a második évtizedtől valós profitot hozhat. Az illóolaj-lepárlás pedig további, jól értékesíthető melléktermékekkel szolgálhat: faszén, gyanta és szurok, aceton és faszesz (metil-alkohol). E melléktermékek kinyerése/kinyerhetősége az alkalmazott technológia függvénye.
Ugyancsak hasznosítható terméket adhat a cédrusok tűlevélkomposztja. A legjobb minőségű, a talajok szerkezetének javítására, de kertészeti-dísznövénytermesztési célokra is alkalmas e mellékterméke a fáknak. A mi tapasztalataink alapján Magyarországon – még – meglehetősen gyerekcipőben jár a komposztálás, mint a fejlett kertkultúra indikátora, de ez a tudatosabbá váló generációk felnövésével biztosan változni fog.
A leveles ágak a virágkötészetben is jól értékesíthető, exkluzív kötőanyagot jelenthetek. Ez különösen a kék lombú változatnál lehet fontos szempont. Cédruslombbal dolgozni kevés virágkötő kiváltsága…
A szakirodalom szerint a cédrusállományokban, mint másodlagos szimbionta közösségekben, megtelepíthető a francia szarvasgomba (Tuber melanospermum) is. A szarvasgombának pedig mindig csillagászati ára volt és lesz…
Summa summarum, ha vannak Magyarországon közép és hosszú távon egyaránt perspektivikusan telepíthető fafajok, az atlaszcédrus biztosan közéjük tartozik!
- Van-e inváziós potenciálja az adott fafajnak?
Nincs. A magyarországi viszonyok között ilyesmire egyáltalán nem kell számítani. A legöregebb állományt birtokló Folly Arborétumban megfigyeltek ugyan természetes szaporodást, de ez csak az állományt adó fák alatt/közvetlen környezetében történt, így természetes cédrusfa-invázióval /sajnos/ nem kell számolni.
- Milyen a kártevőterheltsége?
A magvetést követő első hónapok elhullási hulláma után már nem jellemző, hogy bármilyen kártevő érdemben károsítani tudná az atlaszcédrust. Az alkalmatlan termőhely (túl vizes, hideg fekvés) az egyetlen igazi ellensége. A szakirodalom beszámol specifikus rovarkártevőkről, de ezek károsítása nem számottevő, nem kell ilyen károsítás miatti elhullásra számítani.
Kínálatunk – méretek és árak:
Atlaszcédrus (2019-es magoncok):
11×11 cm-es cserépben, 40-60 cm-esek = 3500 Ft
Ez a méret már telepíthető!
Kék atlaszcédrus (2020-as magoncok):
9×9 cm- cserépben – 20-25+ cm = 1560 Ft
Már látszik, h szép kékek lesznek! Kiválóan teleltek, idei telepítés esetén őszig elérhetik a 40-60 cm-es magasságot is.
Szaporítási tevékenységünk olyan léptékű, hogy nagykereskedőket, továbbneveléssel is foglalkozó kertészeti árudákat és állománytelepítésben (nem kereskedelmi célú felhasználás) gondolkodó magánszemélyeket is ki tudunk szolgálni!
*Általános evolúciós stratégia, hogy azon fajok, amelyek millió- és milliárdszám ontják a magjaikat (egy termőkorú, 50-100 éves cédrusfa bizony milliós nagyságrendű magot is teremhet!), azok a nagy számok törvényére bazíroznak, ti. tízmillióból egy biztosan a jó helyre kerül és sikerrel fel is tud cseperedni. Az ilyen szaporodási stratégiát követő fajok jelentős részénél sokszor komoly kihívás az ivaros (magról történő) szaporítás, az atlaszcédrus ezek között is az egyik legnehezebb.
