Klímaváltozás VAN. Lehet vitatni, kételkedni benne, vagy akár tagadni. Ettől a tények továbbra is tények maradnak. Egyéni döntés kérdése /bizony, nem ok nélkül választottuk mottónknak Juhász Gyula Venit summa dies c. versét…/, hogy bezárjuk-e lelkiismeretünk kapuit, vagy hajlandóak vagyunk meghallani és észrevenni azt, amiről az elmúlt egy-két évtizedben a kérdéssel bármilyen szakterület révén foglalkozó szakemberek egyre többet beszélnek. Bizonyára sokaknak irritáló már, ahogyan a politikacsinálók szén-dioxid kvótákról, 1,5 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedésről, kibocsátáscsökkentésről, meg karbonsemlegességről papolnak… Olyan, mintha soha nem lenne vége az erről való szájtépésnek, és mégsincs semmi foganatja… Nincs érezhető hatása és következménye, azon kívül, hogy a benzinekhez kötelezően hozzákeverendő bioetanol miatt gyengébb az autóink teljesítménye. A másik végén viszont az átlagember számára is jól érezhetőek és érzékelhetőek a globális felmelegedés hatásai: egyre több kártevő szaporodik szinte korlátlanul elég csak az épp napirenden lévő poloskainváziót, vagy az idei nyár „slágerét”, az ormányosbogarak féktelen tombolását említeni. Egyre több olyan tél van, amikor hótakaróból már mutatóba is alig jut, eső is csak ímmel-ámmal áztatja a földeket, és a hőmérséklet is csak elvétve süllyed -8 – -10 °C közelébe vagy ezek alá; míg nyáron egyre hosszabbak, már lassan megszokottá válnak az akár három-négyhetes kánikulai hőhullámok… A híradóban, amikor épp nem a koronavírussal foglalkoznak, egymást érik a beszámolók arról, hogy tizenéves kiskamaszok és fiatal felnőttek folyamatosan „klímatüntetnek” a nagyvárosokban, főleg a „halódó, dekadens Nyugaton”… Teljes joggal teszik, és maximálisan érthető a félelmük és a haragjuk: a saját, a gyerekeik és az unokáik élhető jövőjét nem látják biztosítottnak. Mert nem az. Az ő egzisztenciális szorongásukat és félelmük ölt testet e tüntetésekben. A dolog pikantériája, hogy a fiatalság önmagában kevés a tényleges változáshoz. Amíg nem áll be mögéjük az összes korcsoport és az összes társadalmi réteg, addig a zavarkeltésen túl nem sok minden fog történni. Márpedig a felelősség közös, hiszen minden emberi lény egyformán osztozik az emberiség közös felelősségében: az elmúlt másfél évszázadban az emberiség olyan irányba vitte a „fejlődést”, ami minden, csak nem méltó az ember, mint a teremtés koronája ideájához.
Friss hír, hogy a britek egyik nemzeti kincse, a 94(!) éves Sir David Attenborough új dokumentumfilmet forgatott „Élet a bolygónkon” (A life on our planet) címmel. Az előzetese itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=64R2MYUt394
Annak is érdemes megnézni, aki egyetlen szót sem beszél angolul. A képek alapján biztosan meg fogja érteni az üzenetet…
Az egyik kulcsmondat, amit megfogalmazott az, hogy „Meg kell tanulnunk együttműködni Természettel, ahelyett, hogy ellene dolgoznánk.”
Ennek egyik legegyszerűbb eszköze fák ültetése. Addig, amíg a tudósok előállnak a légköri szén-dioxid, mint legfőbb üvegházgáz, hatékony és gazdaságos ipari-technológiai kivonásának és tárolásának megoldásaival (amit a későbbiekben minden bizonnyal Nobel-díjjal jutalmaznak majd…), addig a szén-dioxid visszaforgatásához az egyik legjobb eszközt a Természet a fák formájában alkotta meg.
A fák, persze a szén-dioxid fotoszintetikus megkötésén (és a melléktermék-jellegű oxigéntermelésen) túl még számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, ami nagyon hasznossá teszi őket számunkra, emberek számára.
Ezek:
- Szűrik a levegőt: a fák lombkoronája óriási mennyiségű szálló port és egyéb, légszennyező anyagot képes megkötni.
- Hűtik a levegőt és a környezetüket: párologtatásukkal közvetlenül hőt vonnak el a környezetükből, árnyékoló hatásukkal pedig közvetve akadályozzák a környezetük túlforrósodását.
- Lombozatuk UV- és hőelnyelő hatása ugyancsak számottevő; a fák az UV-sugárzás 96%(!)-át képesek elnyelni.
- Gyökérzetükkel megkötik a talajt, így akadályozzák a csapadék és a szél általi eróziót, illetve a bemosódó nitrogén és a többi tápanyag felvételével segítenek tisztítani a talajvizet.
- Lehulló lombjukkal (még a tűlevelűek is), illetve az abból képződő humusszal a környező talajok szervesanyag-tartalmát emelik, így segítve az egészséges talajéletet és tápanyag-körforgást.
- A hangszennyezés leghatásosabb tompítói, nem véletlenül fásítanak a forgalmas utak és vasútvonalak mentén.
- Széltörőként is funkcionálhatnak (alkalmasan megválasztott fajok), ezáltal csökkentve a túlzott légmozgás szárító hatását.
- Életteret biztosítanak számos más élőlénynek, amelyek mindegyikének fontos szerepe van egy egészséges ökoszisztéma működésében.
- Különösen az urbanizált környezetekben a fák hozzájárulnak az ott élők mentális és fizikai egészségének megőrzéséhez.
Mi a Demetria Kertnél a kollektív felelősség ránk eső részét a szakudásunknak a klímaváltozás elleni csatasorba állításával realizáljuk. Ennek jegyében az elmúlt két évtizedben felhalmozott szakmai tudásunkkal és tapasztalatainkkal igyekszünk eszközöket nyújtani a vásárlóinknak, hogy szándék és elhatározás esetén megfizethető áron tudjanak nekifogni a fásítási terveikbe, és tanácsainkkal mindent megteszünk, hogy ne az információhiány legyen a megvalósítás akadálya. Így a szigorúan vett díszfafajok mellett elsősorban olyan fajokat szaporítunk és/vagy nevelünk, amelyek ültetésével hatékonyan, a faültetés elvi-morális jósága mellett kézzelfogható, anyagi haszon is termelhető/előállítható. Nem célunk és nem szándékunk konkurálni az erdészeti csemetekerti szaporítási programokban elérhető csemetékkel, mint termékekkel. Ellenkezőleg; olyan fajokkal szeretnénk bővíteni ezt a kínálatot, amelyek szaporítása vagy nagyon komoly szakmai tudást és tapasztalatot igényel, esetleg olyan extrém munkaintenzitású, amit – észszerű okokból – az erdészeti csemetekertek nem tudnak vállalni.
A klímaváltozás elleni hatékony eszközzé, azaz klímafává való minősítéshez komplex gyakorlati szempontrendszerben értékeljük az egyes fafajokat. E szempontrendszer elemei és azok bővebb magyarázata (a későbbiekben mindig ezekre fogunk hivatkozni):
- Mennyire tűrőképes az adott fafaj?
– Tűrőképesség alatt az egyes környezeti tényezők extremitásaival szembeni ellenálló‑képességet értjük. Azaz mennyire bírja elviselni a -15 – -18 °C alatti hőmérsékletet; mennyire tolerálja a szárazságot; mennyire tolerálja a sovány/gyenge termőerejű/rossz minőségű talajokat?
- Vannak-e speciális környezeti igényei, esetleg alkalmas-e speciális termőhelyekre?
– A speciális környezeti igények sok esetben korlátozó tényezői egy-egy fafaj elterjedésének, szélesebb körű ültethetőségének (pl. a talaj kémhatása és mésztartalma; speciális tápanyagigény, pl. extrém mennyiségű magnézium stb.). Megfordítva, egy pl. belvizesedésre hajlamos/magas talajvízszintű terület, mint speciális termőhely, önmagában korlátozza az oda ültethető fajok körét.
- Milyen a biomassza-produkciós rátája?
E szempont a gyakorlatban az adott faj növekedési erélyét jelenti, ami lehet gyors, közepes, vagy lassú.
- Vannak-e az ültetésének egyéb járulékos hasznai?
Járulékos haszon lehet pl. ha egy fafaj jó mézelő, vagy illóolaj-előállításra, esetleg gyógyszeralapanyag-termesztésre való alkalmassága. A járulékos hasznok realizálásával egy több generációs időtávra tervezett ültetvény produktivitását lehet egészen új szempontból vizsgálni és értékelni.
- Van-e inváziós potenciálja az adott fafajnak?
Ökológiai szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb kérdés: felügyelet nélkül hajlamos és/vagy képes-e az adott faj elszabadulni és pl. a bálványfához hasonló térfoglalásos pusztítást végezni.
- Milyen a kártevőterheltsége?
Ez a szempont tulajdonképpen az ellenálló-képesség egy kiemelt jelentőségű példája, hiszen egy betegségekre hajlamos, a különböző kártevők által favorizált fajjal nem érdemes küszködni, mert az egyenlet végén a „leves többe fog kerülni, mint maga a hús”. Ideálisnak azok a fajok számítanak, amelyek nem, vagy csak nagyon kevés számú kártevőre fogékonyak.
Olyan fafaj természetesen nincs, ami minden fenti szempontnál „jelesre tudna vizsgázni”. Azaz valamilyen szintű kompromisszumra készülni kell (vízigény, lassabb/lassú növekedés stb.). E kompromisszumos döntések tudatos, tájékozott meghozatalát szeretnénk segíteni azzal, hogy a fentiek alapján a következő bejegyzésekben az alábbi fajokat tárgyaljuk egyesével, a készletünkben aktuálisan elérhető növényekről készített fényképekkel és kiskereskedelmi árakkal:
– görög jegenyefenyő | – | Abies cephalonica |
– atlaszcédrus, kéklombú változat is | – | Cedrus atlantica és C. atlantica ‘Glauca’ |
– arizonai ciprus | – | Cupressus arizonica |
– Leyland-ciprus | – | ×Cupressocyparis leylandii |
– páfrányfenyő | – | Ginkgo biloba |
– csodafa | – | Idesia polycarpa syn. Polycarpa maximowiczii |
– európai vörösfenyő | – | Larix decidua |
– szecsuáni ősfenyő | – | Metasequoia glyptostroboides |
– császárfa, smaragdfa | – | Paulownia imperialis syn P. tomentosa |
– mocsártölgy | – | Quercus palustris |
– vörös tölgy | – | Quercus rubra |
E fenti lista természetesen nem átfogó és kimerítő, csupán az általunk MÁR szaporított és nevelt fajokat tartalmazza. Ahogy választékunkat bővíteni tudjuk, aszerint bővül(het) e felsorolás is.
A nálunk vásárolt növények telepítéséhez és gondozásához teljes körű, gyakorlati szaktanácsadást biztosítunk!
Ha Ön is szeretne fák ültetésével tenni egy élhető jövőért, és esetleg kérdése maradt, vagy tanácsra lenne szüksége, forduljon hozzánk bizalommal (+36 30 889 1691 vagy demetriakert@gmail.com).
Tegyünk együtt a klímaváltozás ellen!